Helló fiúk, szia lányok!

2010.02.06. 20:15

Már nem írtam ide egy "idaóta" (hö-hö), tehát most ideje, hogy írjak.

Albérletünk életében legfontosabb dolog a közelmúltban lefolytatott lakógyűlés tekinthető. Ezen kineveztünk egy wc-papír- és tisztítószer-felelőst, amely tisztség hetenként, rotációs rendszerben vándorol, abc-sorrendben az ittlakók között. Megbeszéltük a mosogatás rendjét, valamint a közös kajákra vonatkozó szabályozást is finomítottuk. Biztos mársról is volt szó, amire most nem emlékszem, de részleteket bárki elolvashatja a faliújságon. Ez egyébként csak azért lehetséges, mert Janka volt oly kedves, és vezette a jegyzőkönyvet, amit azután kíméletlenül ki is szegezett a fenti helyre. Nos, a jegyzőköny magára vette a mi bűneinket, hát fogadjuk el, ami arra írva vagyon! És lőn.

 

Jankát egyébként is írásbeli dícséretben kell részesítenem, mert ő azon kivételes személyiségek közé tartozik, aki az albérletünkből általa kivont inputok (mint pl. kaja) mellé jelentős outputokat is betáplál a rendszerbe, például almát, joghurtot, konyharuhát (ez utóbbi mondjuk elég nehezen emészthető, de hát senki sem tökéletes...), és amit háromszor aláhúznék, és vastag betűvel is szednék, ha nem lennék ennyire lusta, és ha a rendszer megengedné: a chilis fügelekvár!

 

A chilis fügelekvárnak messze földön párja nincs,

a chilis fügelekvár a hűtőpolcról rád kacsint.

A chilis fügelekvár a mindenki kedvence.

A chilis fügelekvárt ki ette meg? Én tettem.

 

És ajtó készül Emeséék szobájába, amire már oly rég vártak, és így mi is.

Sajnos, még azt sem tudom, hogy kell ide közvetlenül képet applikálni, pedig Atesz fotózta az ajtó bepróbálásának idegőrlő, stresszben minden bizonnyal gazdag, mégis oly örömteli folyamatát.

 

 

Én most itthon vagyok Szegváron, a hó esik, esik, esik. A pihenés pedig jól esik, mivel a kórokozók előbb a torkomban, majd az orrom kívülről láthatatlan belső részeiben bulit rendeztek, és meghívták sajnos nagyszámú barátaikat is. Erre a testem lázzal reagált, és azzal, hogy most már csak a négy alapízt érzem. Különösen annak fényében örömteli mindez, hogy anyukám most sütött nekem hamis tepertős pogácsát (Szegváron töpörtős), és éppen én nem tudom meg, hogy hogy sikerült. (Szájtanúk szerint jól.)

És még az is jó, hogy a menetrendem a holnap 21.30-kor kezdődő Bruti-összpróbával kezdődően egészen a kedd hajnali 5-ig tartó melóig bezárólag feszítetettebb lesz, mint némely aquaparkok medencéinek víztükre.

Mikor betegedjen meg az ember, ha nem ilyenkor?

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://idaota.blog.hu/api/trackback/id/tr741734900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csokissajt 2010.02.10. 09:19:13

Poxykám igyekszem... :) Ja! én vagyok a Janka.
süti beállítások módosítása