Szolnokon utaztam át, visszafelé jövet Szegvárról, őseim lakhelyéről, hol fehérkarú unokahúgom dicső diplomaosztó-vigasságára került sor. S akkor, ahogy a vasútállomáson várakozó vonat ablakából a sudár szolnoki tízemeletes pislákoló ablakait lestem, arra gondoltam: milyen izgalmas lenne, ha én is ott laknék, ott bérelnék albérletet, és a helyi egyetemre járnék, és most azt tervezgetném, hogy melyik helyi Jate-klubba vagy Tűzraktérbe megyek ma este a barátaimmal. 

Na igen, gondoltam ekkor, de hiszen nekem már mindez megvan: a szuper albérlet, a szuper társulat, és haverok, ismerősök, barátok, akikkel nemcsak, hogy el lehet menni inni/szívni/kiállításra (:), színházba, hanem egyenesen háborítanak, követelőznek, megint jönnek, kopogtatnak, hogy gyerünk. 
 

Ha belegondolok, hogy anno Észak-Budán micsoda magányos farkas voltam a mostani állapothoz képest... Akkor mindig én kérdezgettem, hogy mi történt, milyen buli volt és ki kivel kavar - most meg, hú és ha és hű, engem kérdezgetnek erről... ;)

Természetesen nem lennék az, aki, ha most meg nem folyton magányra vágynék, és/vagy aludnék át úgy napokat, hogy közben ezer megbeszélt találkozót hiúsítok meg és ezer érdekes vendég fordul meg nálunk, kikkel így nem találkozom. 

A diplomaosztóra a vadászházban került sor, mivel az unokahúgom jövendőbelije vadász. Szegváron is sok vad tenyész ugyanis, főleg az erődben meg a mezőben. Ezek elszaporodnának, és kárt tennének a mindenben és még annál is többen, ha a hozzáértő vadászok pontosan, szépen nem lődöznének rájuk messzehordó puskáikkal. Nyilván Mr. Smith erről többet tudna mesélni. Állat. 

Na szóval, ott volt a Tibi családja, meg a Lilláé, azaz mi. Vittem neki egy krisnás gesztenye-tortát, mert a krisnás gesztenyés sütiért azóta odáig van, mióta egyszer hoztam neki, és azóta is azzal nyaggat, hogy vigyek (többnyire eredménytelenül, szegény, ami annál is inkább szomorú, hogy a keresztapja is vagyok, tehát így egyszerre nem kap a nagybátyjától és a keresztapjától...). De most egy egész tortával kárpótoltam, és meg kell jegyeznem, hogy kb. 3x annyi fogyott belőle, mint a konkurens, "hagyományos" tortából (ami pedig olyan kalapot formázott, amit a diplomások tesznek a fejükre az amerikai filmekben - és a szegedi TIK-ben is.) De ezen csak az csodálkozik, aki még soha nem evett krisnás süteményt. A legutóbbi Zsiráfivóhely-előadásra mondta Szirtes András filmrendező: aki ezt nem látta, menjen a francba. Na, ehhez hasonlóan: aki ezt nem kóstolta... :P:)

Egyébként némi izgalmat tartotgatott az esemény, tekintve, hogy a Kutas-család echte jobboldali família, gazdálkodók, fideszesek (anno kisgazdák), apám meg tanácselnök volt, egész a rendszerváltásig. Ennek ellenére kurva jól sikerült az összejövetel, az egész Kutas-brancs nagyon jót röhögött apám poénjait (először még télleg jó... :P), és úgy un block jól sikerült. Volt minden, háromféle saláta, pacAL, bőségtálak, pálinka, unicum, sör, és üdítők szinte összes változata (rostos, szénsavas). Csak a borok... Hát bizony: édes vörös, Weinhaus és Varga, és mind tájbor :(.  DE azt nem ittam :)

Egyébként sajnálom, hogy ki kellett hagynom a mai tréninget. (ezt most kivételesen tényleg sajnálom:S:), miként azt is, hogy ki kellett hagynom a legnagyobb krisnás ünnepet az évben, ami szintén ma volt. Ámde az élet ilyen, és a családomnak nagyon sokat köszönhetek, úgyhogy nem tudom mást mondani, mint azt, hogy akár tízszer is elmennék a diplomaosztóra, ha az kell. Túl sokat adtak már nekem, hogy mást mondjak vagy tegyek. És még nem fejezték be! ;)

Az ember sok dolgot nem ír le egy nyilvános blogban, ahol vállalja a személyiségét, de amit leírna egy anonim blogban, amit bár már létrehozott, ha nem volna lusta. De legalább egy kétsoros bekezdést szentel eme ténynek:)

Az a tervem, hogy kissé meggazdagszom, de lehetőleg tüstént, és megvásárolom Ida nénitől az albérletet. Beszerzek még egy barátnőt, csináltatok egy tetoválást, lesz személyi edzőm és izmos leszek, és akkor teljesült minden kívánságom. De egyébként minden ugyanígy lesz. 

Vers, most a Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.